skip to Main Content

Miért viselkedik így?

Miért viselkedik az egyik ember így, a másik pedig úgy?

Miert-viselkedik-igy

Mindannyiunkban felmerültek már hasonló kérdések másokkal kapcsolatban:

  • Miért viselkedik valaki úgy, mintha mindig neki lenne igaza?
  • Hogy lehet az, hogy valaki mindig vitatkozik egy megbeszélésen?
  • Miért fontos az valakinek, hogy gyakran dicsérjék?
  • Mi lehet az oka annak, hogy valaki a cipőit színek szerint rendezi el a szekrényében?
  • Miért van az, hogy az egyik emberre mindig számíthatunk baj esetén, a másikra viszont nem?
  • Mi a magyarázata annak, hogy az egyik beteg gondosan kikészített gyógyszeradagolóból veszi be az orvosságait, a másik meg állandóan elfelejti?

Ezeket a kérdéseket nehéz megválaszolni. Mindennapjainkban gyakran előfordul, hogy egész egyszerűen nem értjük a másikat. Miért ilyen? Miért viselkedik így? A magyarázatokhoz talán úgy juthatunk közelebb, ha figyelembe vesszük, hogy az emberek különbözőek, és más-más személyiségtípusokat képviselnek. Ha a személyiségtípusok felől közelítjük meg a kérdést, akkor valószínűleg jó úton járunk, mert ezek olyan modellként szolgálhatnak, amelyek segítenek minket a másik ember megfigyelésében és megértésében.

Nekünk, embereknek régi vágyunk az, hogy besoroljuk magunkat bizonyos típusokba.

Ezzel azt reméljük, hogy nem csak a másikat, hanem önmagunkat is jobban megismerhetjük. Az egyéni vonások és viselkedési módok ismeretében könnyebb az egyéb tulajdonságokra is következtetnünk, így tehát jobban eligazodunk a sokféle ember között.

Azokat az elméleteket, amelyek a személyiséget alkotó elemeket sorolják rendszerbe, vonáselméletnek, személyiségtipológiának, vagy típustannak hívjuk.

Az egyes típusok több tényezőt is alapul vehetnek, például az illető temperamentumát, a testalkatot, az idegrendszer működését, vagy a lelki folyamatok működését. Nézzünk meg ezek közül párat!

Levegő, föld, víz és tűz

 Hippokratészt tartjuk az orvostudomány megalapítójának (Kr. e. 460-377). 

Hippokratész ókori görög orvos volt tudomásunk szerint az első, aki megpróbálkozott a vonások besorolásával. Megállapításai szerint a betegségek különböző testnedveket választanak ki, amelyek túlsúlya bizonyos viselkedésmintázatot (temperamentumot) von maga után. Az egyes típusokat a négy őselemmel kötötte össze (levegő, föld, víz, tűz).  Ezt a rendszerezést a testnedvek elméletének nevezzük, amely az alábbi vonásokat foglalja magában:

Miert-viselkedik-igy

Mutasd a fejed, és megmondom, ki vagy!

Hosszúkás fejed van? Gyanakvó természet vagy! Kerek a fejed? Hűséges társ vagy!

A manapság már viccesnek és komolytalannak tartott elméletet, az úgynevezett frenológiát Franz Gall osztrák orvos dolgozta ki az 1700-as évek végén. Gall szerint a koponya formája, mérete és milyensége alapján megállapítható az ember személyisége, következtetni tudunk a viselkedésére, sőt, még az is kiderül, hogy mennyire becsületes vagy bűnöző hajlamú valaki. Nézetei egy időben nagyon népszerűek voltak, de előadásait az 1800-as évek elején, főleg az egyház tiltakozására betiltották. A későbbi tudományos vizsgálatok a koponya formájából levont lélektani megállapításokat nem igazolták.

Zömök, izmos vagy vékony?

Az alkattan elméletének Ernst Kretschmer, német pszichiáter volt a legismertebb képviselője. Teóriája szerint a személyiség kategóriái megfelelnek a testi, fizikai jellegzetességeknek, tehát a testfelépítés tanulmányozása elvezethet minket a személyiségjegyek megismeréséhez. Ez a típustan három kategóriát vázol:

Miert-viselkedik-igy

Lélektani funkciók

Carl Gustav Jung a 20. században alkotta meg azt a típustant, amely a testalkati sajátosságok helyett a lelki típusokat, valamint az ember és környezet viszonyát veszi alapul. Kutatásai alapján az emberi viselkedést négy típusba sorolta (érzés, érzékelés, gondolkodás és intuíció), és ezekhez kapcsolta az introverzió és extroverzió jellemzőit.

Az introvertált csoportba azok tartoznak, akik a külső világ ingerei helyett inkább a belső világuk felé fordulnak, és akiknek rendszeresen szükségük van egyedül töltött időre. Az extrovertáltak hajlamosak a külső körülményekhez alkalmazkodni, és a feltöltődést számukra a másokkal töltött idő jelentik. Jung elméletei alapján alkotta meg Myers és Briggs az MBTI személyiségtípusokat, amelyről bővebben itt írtunk.

Melyik a te színed?

A DISC modellt William Marston dolgozta ki 1928-ban. (Marston többek között arról is nevezetes, hogy képregényíróként ő a Wonder Woman karakter kitalálója, valamint a hazugságvizsgáló feltalálója). Ez a típustan a mindennapos viselkedésünk alapján oszt be minket domináns (D), ismerkedő (I), stabil (S) és szabálykövető ( C ) típusba. A négy kategóriát négy szín jelöli. Természetesen mindegyik típus jellemző ránk bizonyos fokig, a kérdés inkább az, hogy melyik milyen arányban szerepel. A DISC típusok megállapítására jól bevált kérdőívet alkalmaznak, amelyet számos cég használ a szervezeten belüli kommunikáció és teljesítmény javítására.

Általában úgy tartják, hogy a személyiség velünk született vonások összessége, amely alapvetően nem változik életünk során.

Ez valóban így van, ám ne feledjük, hogy az évek múlásával mégis változunk valamelyest.

Némelyek érettebbek, megfontoltabbak és nyugodtabbak lesznek, mások tudatosan törekszenek arra, hogy valamely tulajdonságukat megváltoztassák vagy fejlődjenek valamilyen téren. Az is előfordulhat, hogy valaki a környezeti hatások miatt alakul át, például érzékenyebbé válik a társadalmi problémákra. Ezért történhet meg az, hogy a személyiségteszteken más-más eredményeket érhetünk el ma, öt, tíz vagy húsz év múlva.

ÉRTÉKELD A CIKKET!

4.9
(63)
MI AZ INTRENIQ?

Az INTRENIQ olyan helyzetek megoldásával foglalkozik, amellyel nap mint nap bárki szembesülhet.

Introvertált és ambivertált személyeknek segítünk kommunikációs, valamint munkával és testbeszéddel kapcsolatos kérdésekben. Cikkeink és szórakoztató tesztjeink segítenek, hogy  jobban megismerd önmagad.

EZT OLVASTAD MÁR?
TESZTEK ÉS KVÍZEK

TESZTEK ÉS KVÍZEK

Tudj meg többet önmagadról

MILYEN VAGYOK ÉN?
TOVÁBBI ÍRÁSOK
Back To Top