skip to Main Content

Mi a hasonlóság a nyilvános beszéd és az állásinterjú között?

Talán nem is gondolunk rá, de az állásinterjú és a nyilvános beszéd sok mindenben hasonlít.

Mi-a-hasonlosag-a-nyilvanos-beszed-es-az-allasinterju-kozott?Mind az állásinterjú, mind akármilyen más jellegű  interjú (például egy TV-interjú) egyfajta ön-prezentációs helyzet. Viszont ugyanez elmondható a nyilvános beszédről vagy előadásról is. A beszélő, előadó vagy pályázó „prezentálja” önmagát, az idő legnagyobb részében ő beszél, és hatással van a közönségére.

Természetesen a két típusú esemény között vannak különbségek. Érdemes a nyilvános beszéd és az állásinterjú hasonlóságait összevetni és megfigyelni, hogy az izgalom és stressz szintje mikor a legerősebb az egyik és a másik esetben.

Melyek a hasonlóságok  a nyilvános beszéd és az állásinterjú között?

  • A beszélőt (vagy az előadót, interjú esetén a pályázót) mások figyelik és hallgatják;
  • A hallgatók – akaratlanul is – véleményt formálnak az előadóról és értékeléssel élhetnek;
  • Az előadó (vagy pályázó) gyenge teljesítménye következményekkel járhat, pl: a nézők megunják az előadást és távoznak; állásinterjú esetén a pályázó elesik az álláslehetőségtől;
  • A siker főleg a beszélőn múlik, nem a közönségen.

Nézzük meg azt is, milyen különbségek vannak a két esemény között:

  • Nyilvános beszéd, prezentáció esetén az előadóé a kulcsponti szerep: a hallgatóság egyáltalán nem, vagy nagyon keveset beszél, és ez is leginkább a kérdésekre korlátozódik. Interjú esetén a kommunikáció sokkal dinamikusabb a felek között, tehát ez a helyzet inkább kétoldalú folyamat;
  • Ebből adódóan az előadáshoz képest egy interjú mindig interaktívabb esemény, szinte sosem egyoldalú, és minden fél élhet a kérdezés lehetőségével;
  • Egy állásinterjún a felek kölcsönösen értékelik egymást, hiszen a leendő közös munkára vonatkozóan kell döntést hozniuk;
  • A nyilvános beszéd vagy előadás sikere az, ha a beszélő hiba nélkül, érdekesen ad elő. Ez egy állásinterjú esetén nem elvárás, hiszen itt a kudarcot az jelenti a pályázó számára, ha képességei vagy tapasztalatai alapján az álláslehetőséget nem kapja meg.

mi-a-hasonlosag-a-nyilvanos-beszed-es-az-allasinterju-kozott?A stressz és a szorongás mindkét helyzetben kialakulhat, sőt: olyan nem kívánatos következményekhez vezet, mint például nem odaillő testbeszéd vagy nem megfelelő kommunikáció. Ezek a jelek a közönség számára is nyilvánvalóak, és könnyen felismerhetőek. Ilyen például az, ha:

  • az előadó nem tartja a szemkontaktust,
  • ha nem kerek mondatokban beszél és a saját szavába vág,
  • ha a mondanivalója nem egységes,
  • vagy ha láthatóan elvesztette a kapcsolatát a hallgatósággal.

A másik fél vagy a hallgatóság legkönnyebben a testbeszéd jeleiből ismeri fel, ha az előadó feszült. Sajnos ez gyakran azzal jár, hogy az előadó elveszti a hitelességét.

Ide tartozik többek között szemhéj megérintése, a száj nyalogatása, a gyakori krákogás, vagy a túlzott fejvakarás. Ezért nagyon fontos az, hogy nyilvános beszédre vagy interjúra készülvén tudatában legyünk ezeknek a negatív jeleknek, és próbáljunk rajtuk minél inkább úrrá lenni.

Vajon mely szakaszban jelentkeznek a stressz jelei? Mikor a legmagasabb az izgalom szintje?

Ez a kérdés azért fontos, mert ha tudjuk, hogy mikor várható az izgalom vagy a szorongás felbukkanása és mikor éri el csúcspontját, előre tudunk rá készülni, és tudunk a tünetek csökkentésén dolgozni.

A stressz jelentkezésének időpontjával kapcsolatban több korábbi kutatás is történt. Az derült ki, hogy a nyilvános beszéd vagy előadás esetében az izgalom szintje a beszéd megkezdése előtt éri el a legmagasabb szintet (például amikor az előadó a színfalak mögött készülődik), de amint megkezdi előadását, a stressz csökkenni kezd, és a befejezésig végig egyre csökken. Interjú esetében a legerősebb szorongás nem a kezdés előtt jelentkezik, hanem akkor, amikor már az interjú megkezdődött, tehát valamivel későbbi pillanatban, mint előadás esetén. mi-a-hasonlosag-a-nyilvanos-beszed-es-az-allasinterju-kozott?

További különbség az is, hogy az interjú alatt az izgalom nem csökken olyan lineárisan, mint nyilvános beszéd esetén, hanem végig egy szinten mozog. Ennek többek között az az oka, hogy egy előadás sokkal jobban kiszámítható a beszélő számára, mint egy interjú, hiszen előre tudja az időtartamot, a közönség összetételét és azt, hogy milyen kommunikáció vagy stílus lehet sikeres. Egy interjú esetén sokkal több váratlan helyzet adódhat, és a körülmények sem ismertek mindig előzőleg. Ezen a helyzeten úgy lehet segíteni, ha a pályázó igyekszik minél több

információt összegyűjteni arról, hogy mire számíthat, például: kik lesznek jelen, mi lesz az időtartam, milyen jellegű interjúra számíthat, stb.

Mindkét helyzetre vonatkozik tehát az a jó tanács, hogy az alapos felkészülés, a mondanivaló ismerete és a várható körülmények megtudakolása nagy mértékben segít minket abban, hogy tudatában legyünk a stressz jelentkezésének várható pillanatáról. Így nagyobb esélyünk kínálkozik az izgalom csökkentésére – ezzel biztosítva azt, hogy a lehető legsikeresebben szerepeljünk.

ÉRTÉKELD A CIKKET!

4.9
(33)
MI AZ INTRENIQ?

Az INTRENIQ olyan helyzetek megoldásával foglalkozik, amellyel nap mint nap bárki szembesülhet.

Introvertált és ambivertált személyeknek segítünk kommunikációs, valamint munkával és testbeszéddel kapcsolatos kérdésekben. Cikkeink és szórakoztató tesztjeink segítenek, hogy  jobban megismerd önmagad.

EZT OLVASTAD MÁR?
TESZTEK ÉS KVÍZEK

TESZTEK ÉS KVÍZEK

Tudj meg többet önmagadról

MILYEN VAGYOK ÉN?
TOVÁBBI ÍRÁSOK
Back To Top