Hogyan tudod megkülönböztetni az introvertált embert a szociális fóbiában szenvedőtől?

Szociális fóbia vagy introvertált? Gyakori tévhit az emberek részéről az a vélekedés, hogy az introvertáltság egyenlő a szociális fóbiával.

Sokak szemében ez a két fogalom összemosódik, sőt néhányan úgy vélik, az „introvertált” jelző csupán egy kíméletesebb és divatosabb megnevezése annak, hogy az illető társas szorongásban szenved.

Hogyan lehet tehát tisztán látni ebben a kérdésben?

A szociális fóbia és introverzió kérdés témájában fontos elsőként tisztázni az „introvertált” fogalmát. Ahogy egy korábbi cikkünkben ITT írtunk róla, az introverzió – az extroverzió és ambiverzió mellett – személyiségtípust jelent, és az emberek jelentős hányadára jellemző, köztük sok sikeres és befolyásos egyénre is. Az introvertált személyiségjegy nem kóros, nem negatív és nem szükséges rajta „javítani”. Az introvertált ember nem feltétlenül kerüli a társaságot, időnként szüksége van rá és élvezi is, amennyiben számára fontos emberek veszik körül. Csupán abban tér el extrovertáltabb társaitól, hogy jobban megszűri kapcsolatai minőségét és mennyiségét.

Abban is különbözik tőlük, hogy ő attól nyeri vissza az energiáját, hogy a társaságot, a partit és a bulit „kipiheni”, vagyis a társasági esemény után egyedüllétre és elvonulásra van szüksége ahhoz, hogy feltöltődjön. Szeret gondolkodni és elmélyedni. Jó társalgó, figyelmes hallgató és megbízható. A tévhittel ellentétben nem menekül az emberektől és nem retteg attól, hogy kedvezőtlen vélemény születik a személyéről.

A szociális fóbia ezzel szemben egészen más. Mit is jelent ez pontosan?

A szociális fóbia a mentális rendellenességekhez sorolható, hasonlóan a depresszióhoz, kényszerbetegséghez (OCD) és egyéb személyiség-zavarhoz. Az ilyen emberre jellemző a negatív megítéléstől és visszautasítástól való fokozott rettegés.

A mindennapi életét ez sűrűn befolyásolja:

Akire a szociális fóbia jellemző, az folyamatosan tart attól, hogy valami olyasmit tesz, amelyet a többiek kinevetnek, lenéznek vagy elítélnek. Az ebből fakadó stressz számukra már-már elviselhetetlen.

Hátulütőként említhető az is, hogy az ide tartozók bár áhítoznak a támogatásra, gyakran mégsem tudnak segítséget kérni. A „mi lesz, ha…” feltételezés szünet nélkül ott bujkál a gondolataikban, ezért úgy érzik, meg kell hátrálniuk, hogy védjék önmagukat. Sokan vásárolni sem mennek el, sőt: akár hosszabb időre bezárkóznak a lakásukba, hogy ne találkozzanak másokkal.

Mindennek az eredménye lehet a folyamatosan fennálló feszültség, stressz, pánikroham, alkoholizmus és teljes izoláció. Ezek az emberek általában tudják azt, hogy a félelmeik irreálisak és alaptalanok, önerőből mégsem képesek úrrá lenni szociális fóbiájukon.

A szociális fóbia vonásainak egyike sem jellemzi az introvertált embereket.

Mint látható, a szociális fóbia súlyosabb baj annál, mintha valaki „csak” introvertált lenne, hiszen a fóbiában szenvedők félelemmel, rettegéssel, bizalmatlansággal és diszkomfort érzéssel néznek szembe, és azt élik meg, hogy a kedélyállapotuk mindig a többi ember vagy a környezet függvénye.

Összefoglalva tehát a fő különbségek:

Az introvertált személyiségtípus:

• veleszületett személyiségjegy,
• nem fél a kritikától vagy negatív ítélettől,
• nem utasítja el a társaságot, ha utána „feltöltődhet” egyedül töltött időt használva,
• nem szorul kezelésre,
• az introverziót nem kell javítani

Szociális fóbia:

A szociális fóbia vagy introvertált kérdés eldöntése tehát nem is olyan nehéz. Fontos hangsúlyozni, hogy a szociális fóbia esetén van segítség. A gyógyszeres kezelés enyhíti az aktuális tüneteket, a terápia pedig hosszabb távon nyújt megoldást és eredményt.