Miért ne zsúfold tele viccekkel az előadásodat?

Hét alapvető hiba, amelyet kerülj el, ha előadást tartasz! Miért ne zsúfold tele viccekkel az előadásodat?

Nem könnyű olyan előadást vagy prezentációt tartani, amely éppen megfelelő hosszúságú, amely fenntartja a közönség figyelmét, amely érdekes, meghökkentő vagy újszerű, és amelyre a hallgatók később is emlékezni fognak. Kezdő, kevésbé rutinos előadóknál gyakran fedezhetünk fel olyan alapvető hibákat, amelyeket érdemes lenne elkerülni. Ezekből szedtünk össze egy párat az alábbi cikkben.

Ne legyen unalmas a kezdés!

Az előadás egyik legfontosabb része a kezdés. Érdemes a bevezető szavakat és mondatokat tudatosan megtervezni annak érdekében, hogy a hallgatóság érdeklődését felkeltsük. Azt kell érezniük, hogy „igen, ez jól kezdődik, érdekesen indul, figyeljünk csak!” Ahelyett, hogy a napirendet vagy egy gyenge viccet olvasnál fel, próbálj meg egy rövid, meghökkentő vagy érzelmileg megkapó történetet elmesélni, amely kapcsolódik a témához.

Hatásos még az is, ha:

• Egy odaillőt, frappáns idézettel indítunk, pl.: „Tudják-e, kitől származik ez az idézet: ’Akit szeretnek, sosem lehet szegény’? (Oscar Wilde);
• Vagy ha érdekes statisztikai adattal rukkolunk elő, pl.: Mit gondolnak, a hét melyik napján történik 20%-kal több váratlan szívhalál felnőtt férfiak esetén? (hétfőn);
• Vagy ha váratlan kérdést teszünk fel a nézőknek, pl.: „Mit gondolnak, miért kelnek fel a legsikeresebb emberek minden reggel 5-kor?”.

Bármelyik ütős indítást is választod, mindenképpen arra kell törekedni, hogy a közönség már az elején felfigyeljen rád és a mondanivalódra!

Ne olvasd fel a szöveget!

Vettél már részt olyan előadáson, ahol a beszélő felolvasta a szövegét? Ennél aligha van rosszabb, ugye? Ha a nézők úgyis látják a leírt szöveget kivetítve, nehézkessé és monotonná teszi a beszédet az, ha csak egyszerűen felolvasod az előre elkészített mondatokat.  Ezzel semmi újdonságot és érdekességet nem nyújtasz számukra, azt fogják csupán hallani, amit egyébként is látnak, ezáltal unatkozni fognak és az a veszély is fennáll, hogy egyenként lassan elhagyják az előadótermet…

Ne mentegetőzz!

Vannak előadók, akik úgy próbálják a hallgatóság szimpátiáját felkelteni, hogy a beszéd elején mentegetik saját magukat: kezdetnek például rögtön elnézést kérnek azért, ha késtek egy pár percet, vagy ha időbe telik az, hogy bekapcsolják a kivetítőt, stb. Ne kezdd így az előadásodat! Ha így teszel, negatív üzenetet közvetítesz, és nehéz lesz újra a lelkesedést megszerezni vagy az érdeklődést fenntartani. Ha a beszédedet késve is kezdted egy pár perccel, nem nagy baj, inkább vágj bele lelkesen és indíts egy odaillő, rövid történettel, amely megragadja a hallgatókat!

Ne ugyanazt a beszédet tartsd mindenkinek!

A nézők észre fogják venni, ha egy túlzottan általánosított, sablonokkal teli előadást hallgatnak, amelyről kiderül, hogy nem róluk szól. Mindig járj utána, hogy kikből fog állni a közönséged, és alakítsd úgy a beszédedet, hogy személyre szabott legyen a számukra! Fontos szempont az, hogy milyen életkorúak, milyen foglalkozásúak, milyen céllal jöttek el a prezentációra, mit várnak az előadótól, milyen problémák foglalkoztatják őket..stb. Mindig emlékezz arra, hogy akár egy, akár két, akár sok emberről van is szó, legtöbbjük azt a helyzetet kedveli, amikor saját magukról hallanak valamit. Szabd tehát az előadásodat mindig a közönségedre!

Ne babrálj a tollal!

Akár tollal babrálsz az előadásod alatt, akár a ruhádat igazgatod, akár vakargatod a fejed vagy nyalogatod a szájad szélét, ez mind feszültséget sugall és elvonja a figyelmet a mondanivalódról. Ha megfigyeled, rutintalan énekesek szokták saját produkciójukat furcsa, kapkodó kézmozdulatokkal kísérni, amelyeknek egyáltalán nincsenek tudatában. Később ezeket megfelelő gyakorlással le tudják küzdeni, és teljesen el is hagyják. Kezdő prezentálóknak sem könnyű ezeket a mozdulatokat kordában tartani, de érdemes erre tudatosan figyelni.

Ne hadard végig a beszédedet!

Az egyik legzavaróbb hiba az, amikor kezdő előadók minél gyorsabban végighadarják a beszédüket anélkül, hogy pillanatokra is megállnának közben. Az izgalom és stressz arra sarkallja őket, hogy minél előbb a végére érjenek. Így viszont a nézők valahogy úgy fogják érezni magukat, mintha egy száguldó buszon vagy metrón ülnének, és gyorsan elvesztik a figyelmüket. Feltétlenül tarts egy-két másodpercnyi hatásszünetet fontos mondanivaló előtt és után! Ez az egyik legnagyszerűbb retorikai eszköz arra, hogy felhívjuk a figyelmet valami fontosra, érdekesre, vagy bevezessünk valami új témát. Ne feledd: ha hirtelen csend lesz, az mindig feltűnő!

És végül: Miért ne zsúfold tele viccekkel az előadásodat?

Nehéz előzetesen megítélni azt, hogy a közönség mennyire lesz fogékony a humorra, de a túl sok vicc és erőltetett humor nem mindig vezet jó eredményre egy prezentáció során. Sok előadó érdekes módon nem gondol arra, hogy apró, ártatlan mondatok is megbánthatják a hallgatókat, de olyan eset is előfordulhat, hogy a nézők komolytalannak tartják a beszélőt, ha túl viccesnek akar látszani. Próbáld megtalálni az arányt a még éppen megfelelő mennyiségű humor alkalmazásában, amelyet leginkább a leendő közönséged megismerésével érhetsz el.