skip to Main Content

10 ütős módszer az előadás befejezésére

Bármilyen hosszúra is nyúlik a beszédünk vagy prezentációnk, egyszer mégis a végére érünk, és be kell fejeznünk.

De vajon mivel érdemes lezárni egy előadást? Mit mondjunk az utolsó percekben, hogy a közönség figyelmét fenntartsuk, és sokáig emlékezzenek a mondanivalónkra? Hogyan kell felépítenünk az előadás szerkezetét, hogy a végső pillanatig érdekesek legyünk a hallgatóságnak?

10-ütős-módszer-az-előadás-befejezésére

A beszéd lezárása legalább annyira fontos, mint a bevezető vagy maga a fő mondanivaló. Ha erőtlen a végszó, akkor a nézőkben hiányérzet támad, hamar elfelejtenek minket, sőt, ami még rosszabb, negatív benyomással távoznak. Ez pedig semmiképpen sem célunk. Mit lehet hát tenni, hogy a beszéd vége, a befejezés is érdekes, ütős és emlékezetes legyen?

Tedd világossá, hogy az előadás a végéhez közeledik

10-ütős-módszer-az-előadás-befejezésére

Jelezd, hogy nemsokára a végére érsz

Vettél már részt olyan előadáson, amelynek a végén kínos csend állt be, és nem tudtad biztosan, hogy vajon folytatódik-e, vagy a szónok csak szünetet tart? Néhány előadó elköveti azt a hibát, hogy hirtelen abbahagyja a beszédet, ezért a közönség nem biztos benne, hogy az előadásnak vége van-e. Mindig fontos pár záró mondattal jelezni azt, hogy a végéhez értél. Például:

Befejezésül tehát érdemes azt megjegyezni, hogy…

Előadásomból nem maradt más hátra, mint az, hogy…

Ez azért is hasznos, mert a zárszóra a néző tud reagálni, vagy ami az előadónak még kedvesebb: tapssal kifejezheti tetszését.

Fogalmazz meg egy összefoglaló mondatot

Nem csak a prezentáció elején, hanem a végén is hatásos lehet egy rövid összegzés. Ha az előadás hosszú volt, és a tartalom összetett, akkor egy ilyen emlékeztető segít a nézőknek megérteni a lényeget. Ismételd meg a fő mondanivalót, amelyet akár egy történetbe is beágyazhatsz. Ha viszont a téma nem volt bonyolult, és láthatóan mindenki tudta követni, az összegzés helyett célszerűbb inkább következtetéssel lezárni a beszédet, mint például:

„ …Ez oda vezet, hogy…”

„…Mindez azt jelenti, hogy…”. 

Ha az összefoglalást választod, vigyázz arra, hogy az ne legyen túlságosan unalmas!

A bűvös hármas10-ütős-módszer-az-előadás-befejezésére

Egyszerű, hatásos és frappáns. Észrevetted, hogy ebben a mondatban én is éppen ezt a módszert választottam? Szóban és írásban is működik a bűvös hármas taktikája, amely három jól megjegyezhető dolgot jelent egymás után. Most már érted, miért olyan könnyen megjegyezhetők ezek a szlogenek? „Just Do It” (Nike), „I’m lovin’ it” (McDonalds), „ Legkisebb is számít” (Tesco)., „Bizonyíték, nem ígéret” (Old Spice). Mindegyik három szóból áll és jól megjegyezhető.

Utalj vissza a bevezető üzenetre

Ez a módszer az egyik legnépszerűbb befejezések közé tartozik, teljes joggal. Ha emlékeztetünk a beszédünk elején elmondottakra, azzal keretbe helyezzük a mondanivalónkat. Előnye az, hogy ismerőssé tehetünk egy már elhangzott témát a közönség számára, de megtehetjük akár azt is, hogy a beszéd elején feltett szónoki kérdésünket most válaszoljuk meg. Ezzel nyerhet értelmet mindenki számára a prezentáció elején még nem tisztázott tartalom.

Befejezésként ne használd a „Várom a kérdéseket” vagy „Kérdések?” feliratot/mondatot

Legyen szó most egy kivételről, amelyet befejezésként nem ajánlunk. Ha a beszédünk utolsó diáján a fenti feliratok olvashatók, azzal többszörösen is hátrányos helyzetbe hozhatjuk magunkat. Emlékszel olyan alkalomra, amikor egy előadás résztvevőjeként te tetted fel elsőként a kezedet? Valószínűleg nem. A hirtelen beállt csend hiányérzetet okoz, a közönség hallgatni fog, és pontosan azt nem kapják meg, amire a legnagyobb szükségük lenne: az előadásnak nem lesz lezárása. Gyakran előfordul, hogy senki nem tesz fel kérdést, így a kínos csend zavaró lehet. Ha kérdésekre szeretnéd buzdítani a hallgatókat, sokkal célszerűbb azt beszéd közben megtenni, de akár a saját magad által feltett kérdéseket is megválaszolhatod.

Idézet

Ahogy a prezentáció elején, úgy a végén is jó taktika lehet egy odaillő idézet. Ha olyan mondást választasz, amely elég figyelemfelkeltő, erre még akkor is emlékezni fog a közönség, ha a mondanivaló nagy részét egyébként elfelejti. Jól emlékszem, hogy egyszer egy konfliktuskezeléssel foglalkozó előadáson vettem részt, amelyet egy idézettel zárt az előadó. Ez a lezárási mód olyan megragadó volt, hogy még évekkel később is emlékeztem rá, holott az előadás részleteit később nem tudtam felidézni. Az idézet így szólt:

„Ha emberekkel foglalkozol, ne feledd, hogy nem logikus elmékkel, hanem érzelmi lényekkel van dolgod.” (Dale Carnegie)

Idézetekből itt és itt válogathatsz.

Buzdíts a következő lépésekre (call to action)

Egyszerű, népszerű és hatékony módszer. Sok előadásnak az a célja, hogy bizonyos lépések megtételére inspirálja a nézőket (népszerűsít vagy reklámoz egy terméket). A beszéd végén egyszerűen és érthetően szólítsd fel őket arra, hogy mit kell tenniük. Például:

„Csatlakozzanak a Tappancsosok Kutyamenhely közösségi csoportjához!”

„Adakozzanak a hátrányos helyzetű gyerekek javára!”

„Most, hogy a végére értünk, kérem, szánjanak egy percet a kérdőív kitöltésére!”

Villantsd fel az előnyöket, amelyekben részesülhetnek, például:

„Ha csatlakoznak ehhez az alapítványhoz, biztosíthatják a biztonságos közlekedést városukban!”

„Ha követik az előadáson elhangzott tanácsokat, önökből is nagyszerű autóvezető oktató válhat!”

Zárd az előadásodat egy történettel10-ütős-módszer-az-előadás-befejezésére

Ki az, aki nem szeret történeteket vagy meséket hallgatni? A történet vagy anekdota hasson az érzelmekre, legyen tanulságos vagy vicces, de figyelj arra, hogy feltétlenül kapcsolódjon a beszéded tartalmához. Ne tarts attól, ha netalán szomorú a vége. A legfontosabb, hogy az üzenet valamilyen módon megérintse a hallgatóságot. Ha ez megtörténik, érzelmi töltettel és élményekkel távoznak majd, és újra meg újra részt szeretnének venni az előadásodon.

Zárj egy meglepő statisztikai adattal

Milyen jó lenne, ha a nézők gondolatai még azután is az előadásod körül forognának, miután távoztak! Ehhez semmi mást nem kell tenned, mint egy meghökkentő statisztikai ténnyel zárni a beszédedet. Ha az adat elég meglepő és váratlan, segíthetsz a hallgatóknak rögzíteni a lényeget, és egészen biztosan emlékezni fognak rád és a prezentációdra. Például:

Tudták, hogy az emberek az előadások tartalmának csupán 15%-ára emlékeznek 48 óra elteltével?”

10-ütős-módszer-az-előadás-befejezéséreKínálj fel nekik választási lehetőséget

Ez a zárás olyan taktikát jelent, amely további gondolkodásra készteti a nézőket. Könnyen összekapcsolható a cselekvésre buzdítással (call to action), és megerősíti a mondanivalónkat. Példák:

„Választhatják a gyorsabb utat is. De amit én ajánlottam Önöknek, az ugyan lassabb, ám biztosabb megoldás.”

„Most már ismerik az új szoftverünk használatát, amely gyorsabb, könnyebb és olcsóbb a réginél. A választás az Önöké!”

Ha használod a fenti ötleteket, biztos lehetsz benne, hogy a közönséget lebilincseled, akik alig várják majd, hogy újra részt vegyenek az előadásodon. Sok sikert a következő beszédedhez!

ÉRTÉKELD A CIKKET!

4.8
(16)
MI AZ INTRENIQ?

Az INTRENIQ olyan helyzetek megoldásával foglalkozik, amellyel nap mint nap bárki szembesülhet.

Introvertált és ambivertált személyeknek segítünk kommunikációs, valamint munkával és testbeszéddel kapcsolatos kérdésekben. Cikkeink és szórakoztató tesztjeink segítenek, hogy  jobban megismerd önmagad.

EZT OLVASTAD MÁR?
TESZTEK ÉS KVÍZEK

TESZTEK ÉS KVÍZEK

Tudj meg többet önmagadról

MILYEN VAGYOK ÉN?
TOVÁBBI ÍRÁSOK
Back To Top