10 ütős módszer az előadás befejezésére
Bármilyen hosszúra is nyúlik a beszédünk vagy prezentációnk, egyszer mégis a végére érünk, és be kell fejeznünk. De vajon mivel érdemes lezárni egy előadást? Mit mondjunk az utolsó percekben, hogy a közönség figyelmét fenntartsuk, és sokáig emlékezzenek a mondanivalónkra? Hogyan kell felépítenünk az előadás szerkezetét, hogy a végső pillanatig érdekesek legyünk a hallgatóságnak?
A beszéd lezárása legalább annyira fontos, mint a bevezető vagy maga a fő mondanivaló. Ha erőtlen a végszó, akkor a nézőkben hiányérzet támad, hamar elfelejtenek minket, sőt, ami még rosszabb, negatív benyomással távoznak. Ez pedig semmiképpen sem célunk. Mit lehet hát tenni, hogy a beszéd vége, a befejezés is érdekes, ütős és emlékezetes legyen?
Tedd világossá, hogy az előadás a végéhez közeledik

Jelezd, hogy nemsokára a végére érsz
Vettél már részt olyan előadáson, amelynek a végén kínos csend állt be, és nem tudtad biztosan, hogy vajon folytatódik-e, vagy a szónok csak szünetet tart? Néhány előadó elköveti azt a hibát, hogy hirtelen abbahagyja a beszédet, ezért a közönség nem biztos benne, hogy az előadásnak vége van-e. Mindig fontos pár záró mondattal jelezni azt, hogy a végéhez értél. Például:
„Befejezésül tehát érdemes azt megjegyezni, hogy…”
„Előadásomból nem maradt más hátra, mint az, hogy…”
Ez azért is hasznos, mert a zárszóra a néző tud reagálni, vagy ami az előadónak még kedvesebb: tapssal kifejezheti tetszését.
Fogalmazz meg egy összefoglaló mondatot
Nem csak a prezentáció elején, hanem a végén is hatásos lehet egy rövid összegzés. Ha az előadás hosszú volt, és a tartalom összetett, akkor egy ilyen emlékeztető segít a nézőknek megérteni a lényeget. Ismételd meg a fő mondanivalót, amelyet akár egy történetbe is beágyazhatsz. Ha viszont a téma nem volt bonyolult, és láthatóan mindenki tudta követni, az összegzés helyett célszerűbb inkább következtetéssel lezárni a beszédet, mint például:
„ …Ez oda vezet, hogy…”
„…Mindez azt jelenti, hogy…”.
Ha az összefoglalást választod, vigyázz arra, hogy az ne legyen túlságosan unalmas!
A bűvös hármas
Egyszerű, hatásos és frappáns. Észrevetted, hogy ebben a mondatban én is éppen ezt a módszert választottam? Szóban és írásban is működik a bűvös hármas taktikája, amely három jól megjegyezhető dolgot jelent egymás után. Most már érted, miért olyan könnyen megjegyezhetők ezek a szlogenek? „Just Do It” (Nike), „I’m lovin’ it” (McDonalds), „ Legkisebb is számít” (Tesco)., “Bizonyíték, nem ígéret” (Old Spice). Mindegyik három szóból áll és jól megjegyezhető.
Utalj vissza a bevezető üzenetre
Ez a módszer az egyik legnépszerűbb befejezések közé tartozik, teljes joggal. Ha emlékeztetünk a beszédünk elején elmondottakra, azzal keretbe helyezzük a mondanivalónkat. Előnye az, hogy ismerőssé tehetünk egy már elhangzott témát a közönség számára, de megtehetjük akár azt is, hogy a beszéd elején feltett szónoki kérdésünket most válaszoljuk meg. Ezzel nyerhet értelmet mindenki számára a prezentáció elején még nem tisztázott tartalom.
Befejezésként ne használd a „Várom a kérdéseket” vagy „Kérdések?” feliratot/mondatot
Legyen szó most egy kivételről, amelyet befejezésként nem ajánlunk. Ha a beszédünk utolsó diáján a fenti feliratok olvashatók, azzal többszörösen is hátrányos helyzetbe hozhatjuk magunkat. Emlékszel olyan alkalomra, amikor egy előadás résztvevőjeként te tetted fel elsőként a kezedet? Valószínűleg nem. A hirtelen beállt csend hiányérzetet okoz, a közönség hallgatni fog, és pontosan azt nem kapják meg, amire a legnagyobb szükségük lenne: az előadásnak nem lesz lezárása. Gyakran előfordul, hogy senki nem tesz fel kérdést, így a kínos csend zavaró lehet. Ha kérdésekre szeretnéd buzdítani a hallgatókat, sokkal célszerűbb azt beszéd közben megtenni, de akár a saját magad által feltett kérdéseket is megválaszolhatod.
Idézet
Ahogy a prezentáció elején, úgy a végén is jó taktika lehet egy odaillő idézet. Ha olyan mondást választasz, amely elég figyelemfelkeltő, erre még akkor is emlékezni fog a közönség, ha a mondanivaló nagy részét egyébként elfelejti. Jól emlékszem, hogy egyszer egy konfliktuskezeléssel foglalkozó előadáson vettem részt, amelyet egy idézettel zárt az előadó. Ez a lezárási mód olyan megragadó volt, hogy még évekkel később is emlékeztem rá, holott az előadás részleteit később nem tudtam felidézni. Az idézet így szólt:
„Ha emberekkel foglalkozol, ne feledd, hogy nem logikus elmékkel, hanem érzelmi lényekkel van dolgod.” (Dale Carnegie)
Idézetekből itt és itt válogathatsz.
Buzdíts a következő lépésekre (call to action)
Egyszerű, népszerű és hatékony módszer. Sok előadásnak az a célja, hogy bizonyos lépések megtételére inspirálja a nézőket (népszerűsít vagy reklámoz egy terméket). A beszéd végén egyszerűen és érthetően szólítsd fel őket arra, hogy mit kell tenniük. Például:
„Csatlakozzanak a Tappancsosok Kutyamenhely közösségi csoportjához!”
„Adakozzanak a hátrányos helyzetű gyerekek javára!”
„Most, hogy a végére értünk, kérem, szánjanak egy percet a kérdőív kitöltésére!”
Villantsd fel az előnyöket, amelyekben részesülhetnek, például:
„Ha csatlakoznak ehhez az alapítványhoz, biztosíthatják a biztonságos közlekedést városukban!”
„Ha követik az előadáson elhangzott tanácsokat, önökből is nagyszerű autóvezető oktató válhat!”
Zárd az előadásodat egy történettel
Ki az, aki nem szeret történeteket vagy meséket hallgatni? A történet vagy anekdota hasson az érzelmekre, legyen tanulságos vagy vicces, de figyelj arra, hogy feltétlenül kapcsolódjon a beszéded tartalmához. Ne tarts attól, ha netalán szomorú a vége. A legfontosabb, hogy az üzenet valamilyen módon megérintse a hallgatóságot. Ha ez megtörténik, érzelmi töltettel és élményekkel távoznak majd, és újra meg újra részt szeretnének venni az előadásodon.
Zárj egy meglepő statisztikai adattal
Milyen jó lenne, ha a nézők gondolatai még azután is az előadásod körül forognának, miután távoztak! Ehhez semmi mást nem kell tenned, mint egy meghökkentő statisztikai ténnyel zárni a beszédedet. Ha az adat elég meglepő és váratlan, segíthetsz a hallgatóknak rögzíteni a lényeget, és egészen biztosan emlékezni fognak rád és a prezentációdra. Például:
„Tudták, hogy az emberek az előadások tartalmának csupán 15%-ára emlékeznek 48 óra elteltével?”
Kínálj fel nekik választási lehetőséget
Ez a zárás olyan taktikát jelent, amely további gondolkodásra készteti a nézőket. Könnyen összekapcsolható a cselekvésre buzdítással (call to action), és megerősíti a mondanivalónkat. Példák:
„Választhatják a gyorsabb utat is. De amit én ajánlottam Önöknek, az ugyan lassabb, ám biztosabb megoldás.”
„Most már ismerik az új szoftverünk használatát, amely gyorsabb, könnyebb és olcsóbb a réginél. A választás az Önöké!”
Ha használod a fenti ötleteket, biztos lehetsz benne, hogy a közönséget lebilincseled, akik alig várják majd, hogy újra részt vegyenek az előadásodon. Sok sikert a következő beszédedhez!
Ezt olvastad már?